2014. március 19.

Stressz – korunk népbetegsége

Stressz a munkahelyen, a párkapcsolatban vagy otthon. Egyre többen panaszkodnak napjainkban túl sok stresszre, melynek nem csak lelki, de fizikai hatásai is vannak. Egy kis stressz ugyan még nem veszélyes, de ha tartósan fennáll, akkor figyelni kell rá.


Többségünk ismer olyan cégeket, ahol a munkaadó egyre több munkát ad egyre rövidebb határidőkre, és az alkalmazottnak folyton elérhetőnek, munkára késznek kell lennie. Ha pedig  egyfolytában csak munkánk jár a fejünkben, nem nyugodt az álmunk sem. De a stressz nem csak alvászavarhoz vezet, hanem helytelen táplálkozáshoz, mozgásszegény életmódhoz, szellemi megterheléshez – mindez pedig nem éppen egészségünket erősíti.

Stressz az élet sava-borsa

Így hangzik a közismert mondás. A stresszreakció a természet egyik zseniális trükkje, stresszhelyzetben ugyanis a test csúcsformába kerül. A másodperc töredékén belül olyan hormonok kerülnek a vérbe, mint a kortizol és az adneralin, melyek a szívverés és a légzés gyorsulásáért felelősek, és elegendő cukrot biztosítanak az agynak és az izmoknak. Egy kis adrenalin időről-időre fellobbantja a lelket, veszélyhelyzetekben megerősít, és lendületet visz életünkbe. A gond azonban akkor kezdődik, ha a stressz állandóan jelen van napjainkban.

A teljesítménykövetelmények emelkedése pedig nem csak a munkahelyekre jellemző, hanem a technikai vívmányoknál is megfigyelhető. E-mail, mobiltelefon és internet segítségével az információátadás szempillantás alatt történik. Ennek köszönhetően a társadalmi elvárások is teljesen megváltoztak, semmi sem várhat, mindennek azonnal kell történnie.

Negatív következmények

A stressznek számos negatív hatása van. Az álmatlan éjszakák befolyásolják magánéletünket, a stressz negatívan hat kapcsolatainkra, és számos betegség kiváltó oka lehet. Sokan egyfolytában a munkájuk miatt aggódnak, és félnek, hogy elveszítik azt.
A leggyakoribb stressz okozta betegségek közé soroljuk az alvászavart, gyomorpanaszokat, fokozott izgalmi állapotot, túlsúlyt, koncentrációszavart, depressziót, a magas vérnyomást és a szívinfarktust is. A megnövekedett alkoholfogyasztás és túlzott gyógyszerszedés is jellemző a stresszes életmódot folytató embereknél. A folyamatos stressz végül kiégéshez vezethet, melyet ma már korunk új betegségei közé sorolnak.

Küzdelem a stressz ellen

A küzdelem kulcsa az alkalmazkodás és a kontroll. Igyekezzünk elkerülni a reggeli dugót és azokat az embereket, akik az idegeinkre mennek. Ne engedjük, hogy a belső nyomás túl nagyra nőjön. Ha például előadást kell tartanunk nagyobb közönség előtt, gyakoroljuk át prezentációnkat már otthon, ha kell, sokszor. Ha előre tudjuk, másnap nehéz helyzetet kell majd megoldanunk munkahelyünkön, játsszuk le fejünkben előre, mit tennénk. Tartsunk néha szünetet, testünket kikapcsolódással vagy feszültségoldó módszerekkel jól ellazíthatjuk.

Reggelente se hagyjuk, hogy elurakodjon rajtunk a stressz. Egy csésze teával vagy kávéval máris jobban indul a nap. Szintén segíthet, ha komoly stresszhelyzetben egyszerűen elsétálunk. Menjünk ki a szabadba, lélegezzünk mélyeket, csináljunk öt percen át légzőgyakorlatokat. Ebédszünetben is sétálgassunk kicsit, vagy csevegjünk el egy kedves kollégával. Mindemellett pedig ne feledkezzünk meg a rendszeres mozgásról, és ápoljuk kapcsolatainkat is. A szüneteknek, hétvégéknek és a nyaralásnak pedig semmiképp nem szabad a stresszről szólnia.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése